akik nem szeretik a sulit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

Lengyelországtól a pápává választásig [szerkesztés]

Karol Wojtyła 12 évesen

Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében született. Édesapja katonatiszt volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, édesanyja tanítónő. Hívő katolikus család volt, azonban sokakkal ellentétben nem vallottak antiszemita nézeteket; Karol egyik zsidó barátja később fontos szerepet játszott a Vatikán Izraellel való kapcsolataiban[7]. Karol három gyermek közül a legfiatalabb volt, de nővére meghalt, mire ő megszületett. 1929-ben orvos bátyját, 1932-ben édesanyját és 1941-ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott[8]. Sokat sportolt (síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott)[7], és különböző színjátszókörökben is részt vett.

1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. Ebben az időben színtársulatban is játszott. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Ezután a krakkói érsek Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ezalatt elzarándokolt a híres stigmatizálthoz, Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz "a legmagasabb tisztség az Egyházban.".[9] 1948-ban visszatért Lengyelországba; ezután plébánosként és egyetemi lelkészként működött. 1951-1953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia professzora lett[10].

1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964. január 13-án Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965). 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává[5].

1993-ban az egyesült államokbeli Denverben

Wojtyła elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, sosem utalt magára királyi többesben, és nem viselte a pápai tiarát.

Merényletkísérletek [szerkesztés]

1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött[11], mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték[12], de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért[13]. 2006 januárjában szabadon engedték[14], de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe[15]. A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg[16].

1982. május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a II. Vatikáni Zsinat határozataival[17], a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték[18], majd száműzték Portugáliából.

Életének utolsó hónapjai [szerkesztés]

Jóllehet IX. Piusz 1846-os megválasztása óta ő volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 1991-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved[19] (a Vatikán csak halála után erősítette meg a hírt[20].) Ő azonban nem volt hajlandó lemondani, úgy érezte, Isten dönt arról, meddig kell betöltenie hivatalát.

2005. február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebből még felépült[21], pápasága óta először nem tudott részt venni a hamvazószerdai szertartásokon. 2005. február 24-én belázasodott és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13-án visszatért rezidenciájába[22]. A húsvéti misét nem tudta pontifikálni, csak integetni tudott a hívek ezreinek.

Temetése

Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott[23]. Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be[24]. Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette.

Elismertsége halála után [szerkesztés]

Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. Ennek első lépcsőfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28-án megnyitották[25], és két évvel halála után az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására április 2-án kerül sor).[26] A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni[27]. Erre példát adott maga II. János Pál is, amikor idő előtt engedélyezte az eljárás megkezdését Kalkuttai Teréz anya esetében, és őt halála után alig valamivel több mint hat évvel, 2003. október 19-én boldoggá is avatta[28].

Tevékenysége [szerkesztés]

Tanítása [szerkesztés]

Pápasága alatt II. János Pál 14 pápai enciklikát (körlevelet) adott ki[5]. Első három enciklikája a Szentháromságban egy Isten titkát tárgyalja. A második jelentős csoport a társadalmi tanítás kérdéskörét taglalja. Ezeken kívül további öt enciklikája egyháztani, három pedig antropológiai kategóriába sorolható[29].

  • XIII. Leó pápa bocsátotta ki a Rerum novarum kezdetű enciklikát, amely a Katolikus Egyház társadalmi tanításának alapja. Megjelenésének századik évfordulóján jelent meg a Centesimus Annus kezdetű enciklika (1991, Centesimus Annus, katolikus.hu), amelyben János Pál értékeli az elődje által kiadott dokumentumokat, és a társadalom aktuális helyzetét.
  • Evangelium Vitae kezdetű enciklikájában (1995, Evangelium Vitae, katolikus.hu) kiáll az emberi élet védelme mellett, belértve a meg nem született gyermekek méltóságát és az öregségben és szenvedésben való életet.
  • Fides et Ratio kezdetű enciklikájában (1998, Fides et Ratio, katolikus.hu) a hit és az értelem viszonyával, a filozófia szerepével foglalkozik.

Az ő nevéhez fűződik A Katolikus Egyház Katekizmusa című, az Egyház tanítását összefoglaló mű kiadása is, amelynek kidolgozásával 1986-ban egy Joseph Ratzinger vezette tanácsot bízott meg, és első (francia nyelvű) kiadása 1992-ben jelent meg[30].

Lásd még: II. János Pál pápa enciklikái

Társadalmi és politikai álláspontja [szerkesztés]

II. János Pálra emlékeznek Krakkóban

II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken (főként a Katolikus Egyház addigi irányvonalához képest) liberálisabbnak számított.

A pápa az élethez való jog nevében felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a halálbüntetés és a fogamzásgátlás ellen[31]. Ellenezte az azonos neműek házasságát[32].

Egyértelműen modern egyházfő volt abban a tekintetben, hogy kiválóan használta fel a tömegkommunikáció adta lehetőségeket és lelkipásztori útjait az evangelizáció céljaira, egyúttal igyekezett leépíteni a pápaság barokkos pompáját[4].

Az Egyház szociális tanításának megújítására ösztönözte mind a „létező” szocializmus válsága, mind az ipari társadalmak morális kiúttalansága. Azt hirdette, hogy keresztény erkölcsi alapokon meghaladható mind a „létező” szocializmus, mind a kapitalizmus. Mindezek alapján a szociális piacgazdaság és a többpártrendszerű demokrácia mellett állt ki.[4]

2003-ban az iraki háború ellen is tiltakozott, egyik bíborosát elküldte George W. Bush elnökhöz, hogy próbálja jobb belátásra téríteni[33]. Úgy tartotta, a konfliktust diplomáciai úton, az ENSZ irányításával kell megoldani[34],[35]. Szorgalmazta, hogy az Európai Unió Alkotmányos Szerződésében említés történjen Európa keresztény örökségéről[36], de ezt nem sikerült elérnie (bár időközben az alkotmányos szerződés ratifikálási folyamata is megrekedt).

Bocsánatkérések [szerkesztés]

II. János Pál pápasága második felében a megbékélés érdekében több esetben bocsánatot kért a Katolikus Egyház képviselői által a történelem folyamán különböző személyek vagy csoportok ellen elkövetett bűnökért, többek között a következőkért:[37]

Lelkipásztori utazásai [szerkesztés]

II. János Pál utazásai (országok a látogatások száma szerint)

Nagyon sokat utazott: 104 külföldi utazása[5] során több olyan országba is ellátogatott, ahol pápa azelőtt még nem járt. Elutazott Nagy-Britanniába, ahol találkozott az anglikán egyház fejével, II. Erzsébet brit királynővel; járt a többségében ortodox vallású Romániában – az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot –; Görögországban, ahol előtte ezer évig nem járt pápa; Damaszkuszban, ahol ő lett a történelem első pápája, aki látogatást tett egy mecsetben[41]; és Auschwitzban, ahol szintén nem járt pápa előtte.

2000-ben a Szentföldre utazott; ez az utazás vallási és politikai szempontból is a legjelentősebbek közé tartozik. Találkozott két főrabbival és a jeruzsálemi főmuftival, meglátogatta a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyet és imádkozott a Siratófalnál[42].

II. János Pál pápa kétszer tett látogatást Magyarországon: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6. és 7. között[43]. Göncz Árpádot már a II. világháború idején is ismerte egy közös ismerősük révén.

Kapcsolata más vallásokkal [szerkesztés]

Kereste az együttműködést és a megbékélést más keresztény felekezetekkel és a nem keresztény vallásokkal is. Találkozott és együtt imádkozott protestáns egyházak vezetőivel. Az együttműködés leginkább az anglikánokkal mélyült el; többször is találkozott a canterburyi érsekkel. Kevésbé volt eredményes az ortodoxokkal való kapcsolatfelvétel (a moszkvai pátriárkával nem tudott találkozni), de itt is történtek előremutató lépések.

Történelmi lépéseket tett a katolikusok és a zsidóság megbékélése felé: 1986-ban a pápák közül elsőként ellátogatott a római zsinagógába, a Vatikánban fogadta a jeruzsálemi főrabbit, és 2000-ben a Siratófalnál bocsánatot kért a keresztények által a zsidók ellen elkövetett bűnökért[4].

A pápát ért kritikák [szerkesztés]

Politikai konfliktusokban játszott szerepe [szerkesztés]

A pápa 2004-ben

Egyes források szerint a Vatikán jelentős anyagi támogatást juttatott a lengyelországi Szolidaritásnak[44]. Stanisław Dziwisz, a pápa személyi titkára pletykának, hazugságnak nevezte ezeket az állításokat.[45]

Vitatott a Vatikán szerepe a balkáni háborúban, ahol állítólag (többek között A leleplezett Vatikán című könyv szerint) támogatást nyújtott Horvátországnak. Ennek részeként a nemzetközi közösséghez fordult a horvátokkal szembeni népirtás megfékezésére, ugyanakkor nem emelte fel szavát a horvátok által elkövetett bűnök miatt, és nem ítélte el Franjo Tudjmant sem, amikor csökkenteni próbálta a holokauszt súlyát[46].

Botrányok pápasága alatt [szerkesztés]

Pápasága alatt több, papokat, püspököket érintő szexbotrány pattant ki. Számos írországi, olaszországi és amerikai püspökről és papról derült ki, hogy apácákat erőszakolt meg vagy zaklatott szexuálisan. Nagy felháborodást keltett az is, amikor fény derült arra, hogy sok amerikai katolikus pap pedofil visszaéléseket követett el. A pápát ezekkel az ügyekkel kapcsolatban számos kritika érte, mivel a Vatikán sokáig belügyeként kívánta kezelni az eseteket, és noha már évek óta tudomása volt a visszaélésekről, nem tett érdemi lépéseket a megfékezésükre. Ennek kapcsán az Európai Unió parlamentje is elmarasztalta a Vatikánt egy határozatában[47].

Kritikák liberális körökből [szerkesztés]

II. János Pált sokan bírálták azzal, hogy szerintük az óvszerhasználatot elutasító álláspontja hozzájárult az AIDS terjedéséhez az afrikai országokban[48][49][50]. A hivatalos katolikus álláspont szerint ugyanis az AIDS terjedésének a monogám kapcsolat, a hűség és az önmegtartóztatás szab gátat, amelyet a világ legnagyobb életvédő szervezete, a Human Life International számokkal is igazolt[51].

Jóllehet a nők iránti tisztelete elismerést keltett, sokan a szemére vetették, hogy a nők társadalmi szerepéről alkotott felfogása – mely szerint a nők elsődleges hivatása az anyaság – túlságosan konzervatív. Nőszervezetek bírálták a terhességmegszakítás és a válás tilalma miatt is[52]. Ugyancsak bírálatok érték a nők pappá szentelésének elutasítása miatt[29].

Kritikák konzervatív körökből [szerkesztés]

II. János Pált nem csak konzervatív nézetei miatt érték kritikák: egyes egyházi csoportok szerint éppenhogy túl liberális irányvonalat képviselt. A II. Vatikáni Zsinat eredményeit elvető, az ökumené, a nép nyelvén tartott szentmise és a vallásszabadság helyességét vitató Marcel Lefebvre érsek 1988-ban négy papot engedély nélkül püspökké szentelt, ami kiközösítést vont maga után[53].

Szervezeti intézkedései [szerkesztés]

II. János Pál szobra Poznańban

Magyar katolikusok, többek között Tempfli József nagyváradi püspök sérelmezték, hogy 1999. május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódott, és nem látogatta meg az erdélyi magyarokat[54][55][56][57]. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ezt a körülményekkel magyarázta[58].

Vitákat váltott ki Habsburg–Lotaringiai-házból való IV. Károly osztrák császár, magyar és cseh király 2004-es boldoggá avatása is, főként az I. világháborúban játszott szerepe miatt[59].

Érdekességek [szerkesztés]

  • Pápasága ideje alatt három ördögűzést hajtott végre[19].
  • Róla nevezték el 1998-ban a Krakkó-balicei repülőteret[60].
  • Több helyen már életében szobrot emeltek neki.
  • Máriapócsi hivatalos látogatásakor már másodszor írhatott a templom vendégkönyvbe: első bejegyzését diákkorában, hátizsákos turistaként tette.
  • Egyik életrajzírója, André Fossard szerint azon kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet akkor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa habozás nélkül azt válaszolta, hogy „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8. fej. 32.)[61]
  • Róla nevezték el a Pécs - Pogányt összekötő utat, mivel 1991-ben a pogányi reptéren szállt le repülőgépével.
  • Első magyarországi, egészalakos köztéri emlékművét 2008. március 29-én avatták fel Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegyen.[62]


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 2
Heti: 7
Havi: 32
Össz.: 3 957

Látogatottság növelés
Oldal: II János Pál pápa!
akik nem szeretik a sulit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - © 2008 - 2024 - gabika.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »